A jelen dolgozatban szakdolgozók részére foglaltam össze a legfontosabb elméleti ismereteket diabetológiai szempontból. A dolgozat második részében a mindennapi gyakorlat szempontjait összegzem, hiszen ezt a méltán népszerű hatóanyagot egyre többen használják.
Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.
2023 júniusában az Európai Hipertóniatársaság (European Society of Hypertension, ESH) milánói kongresszusán mutatták be az új európai hipertónia-irányelvet, amelynek főszerkesztője Giuseppe Mancia és Reinhold Kreutz professzor volt.
A CDK4/6-gátlók bevezetése a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrákok kezelésében hatalmas áttörést hozott, mivel alkalmazásukkal késleltetni lehet a kemoterápia adását.
A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.
Ismert tény, hogy a fejlett országokban, így Magyarországon is a rosszindulatú daganatos betegségeket megelőzve a cardiovascularis halálok a leggyakoribb. Közös patológiás hátterét legnagyobb előfordulással a magas vérnyomás adja, amely hazánkban is a felnőtt populáció több mint egyharmadát érinti.
A metabolikus szindróma számos, önmagában is jelentős cardiovascularis kockázati tényező összegsége. Ezek közül a dyslipidaemia és a szénhidrát-anyagcsere különböző zavarai mind hozzájárulhatnak a hypertonia kialakulásához. Metabolikus szindrómában a hypertonia kezelése holisztikus szemléletet igényel, mivel a vérnyomáscsökkentésen túlmenően a kísérő metabolikus rendellenességek rendezése is szükséges, a cardiovascularis rizikó minél szélesebb körű csökkentése miatt.
A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?